Szépséges Ünnepeket Mindenkinek !
Ezzel az apróka emlékemmel kívánok szépséges ünnepeket mindenkinek !
A ház lassan kezdett kihűlni. Az Öregmami még kikotorta a maradék parazsat a hamustálcába.
-Nem maradhat itt parázs, jobb,ha teljesen kioltjuk.- magyarázta tettének okát.Még felvette vastag bekecsét és már indulásra készen álltunk.
Vetettem még egy ellenőrző pillantás az ajtóból vissza a házra.Meglepően ridegnek ,elhagyatottnak tűnt.Míg vártam,hogy Dédnagyanyám útra készen álljon addig nem tűnt fel ez a hidegség csak kintről az ajtóból visszapillantva tapasztaltam.
Akkor még nem tudtam,hogy egy ház a benne lakótól barátságos és hívogató.Sok évvel később kellett erre rájönnöm mikor ott maradt a kis házikó lakója nélkül.Akkor ott még csak bepillantást nyertem az érzésbe.
December volt. Ropogós hideg.Talpunk alatt nyikorgott a hó, a kilehelt levegő párás ködbe burkolt bennünket.A buszmegálló nem volt messze,de az utazás annál hosszabb és körülményesebb volt. A 15 kilométerre lévő uticélunk több óra és többszörös átszállás után volt elérhető a közlekedésnek köszönhetően.Elősször busszal majd vonattal utaztunk,aztán megint vonattal,minden utazó alkalmatosságnak időben kellett érkeznie,hogy elérje a következőt.
Dédnagyanyám nem szokott ezen a módon utazni,én pedig gyerekként elősször utaztam úgy,hogy én feleltem a csatlakozó vonatunk megtalálásáért és a hazaérkezésért.Gyereklelkem akkor ezt így érezte. A 80 éves apró bekecses ,kis görnyedt hátú öregmami és a 10 éves dédunoka izgalmas utazása .
Minden karácsonyt és az utánna következő téli időszakot nálunk töltötte Dédnagyanyánk.Nélküle nem lett volna karácsony a karácsony. Apró kis púpos termete mint egy kis kandalló úgy ontotta a meleget,vidámságot magából a környezetére, azaz ránk. Buszunk időben érkezett.Én felpattantam a buszra,Dédi felkapaszkodott. Vetettünk még egy pillantást a ház udvarára a busz ablakán keresztül,bízva benne,hogy minden úgy mutatkozik az udvaron ahogy kell. Úgy éreztem a vonat késve érkezett.Ez a gondolat nagyon nyugtalanná tett.Azon töprengtem hogyan fogunk majd futni a másik vonat után hogy elérjük és ne maradjunk magunkra vonat nélkül a hideg téli estében . Az állomáson már bent állt a vonat . Dédnagyanyámat kabátjánál húzva próbáltam segíteni a gyorsabb haladásban.Lehúztam a beérkező vonatunkról majd kabátjánál fogva felhúztam a ránk váró vonatra. Ő csak nevetett és apró léptekkel futott mellettem . Hazaérve nevetve vettük észre ,hogy a bekecs négy gombjából kettő hiányzik.Mit számított ,hazaértünk jöhetett a karácsony !
Ma már nincs kis házikó,nincs téli utazás ,bekecs 2 gombbal ,nem vagyok már gyerek sem és nincs apró ,görnyedt tesbe bújt szeretet sugárzó Dédöreganyám .De van a szeretete ami örök és általa velem van karácsonykor és mindenkor .
Áldott,szeretetben eltöltött ünnepeket kívánok nektek.Ha van valaki akivel nem tudsz térben és időben együtt lenni akkor tudd, a kapcsolat él ,bárhol is van ezen a világon vagy akár a más világon.Az egymás iránt érzett szeretetnek nincs akadálya.