Falalja

Ültünk a fal alatt. Így hívtuk, a fal alatt vagy a falalja. Mostanra ez egy különleges hellyé vált a számomra, számunkra. Az orgona illatozott, a fecskék fejünk felett elhúzva berepülő vadászgépekként landoltak fészkeikben szállítmányaikkal amiket csemetéiknek vittek. Az öreg Déde és én csak úgy ücsörögtünk a "falalatt". A "falalatt" ami egy hambitnak készült, de egy nem befejezett magas betonfal lett belőle. Pont olyan magas, hogy megfeleljen ülőalkalmatosságnak. Kényelmünket egy kis párna szolgálta. Itt szoktunk csak úgy nézelődni, lenni, beszélgetni. Lenni, létezni, csak úgy. Ma már kevesen ismerjük ezt az állapotot.

– Dédi, hány éves vagy? – kérdezem.
– Tán nyócvankető – válaszolt.

Elgondolkozom. Számolgatok. Ha 1908-ban született nem lehet nyolcvankettő.
– Mama nem emlékszel hány éves vagy? – nevetem ki, nem értve 10 évemmel hogy nem emlékezhet valaki arra, hogy hány éves.
– Nem jányom. Rég vót – mondja.
– Hány éves voltál mikor meghalt a testvéred? – kérdezgetem tovább.
– Hát húsz múhattam. Ő olyan 22 lehetett.
– Miben halt meg? – kiváncsiskodom miközben furcsálom, hogy ilyen természetességgel tud beszélni testvére elvesztéséről.
– Vérmérgezést kapott. Belázasodott, felforrt a tüdeje – ezt mondták.
– Ittmaradt a szegény gyerek utánna. Annyit bántotta az apja aztán, mind kirángatta a kezeit neki, tönkretette – folytatatta.
Egy darabig nézelődtünk, csodáltuk a szomszédék gyönyörű futórózsáit, egyik oldalról piros, a másikról fehér.
– Táncolni szoktatok -e? – ötlik fel bennem a kérdés.
- Nagy mulatságok voltak. A legnagyobb akkor vót mikor újbó Magyarország lettünk.
Három napig táncótunk egyfolytában, csak átöltözni jártam haza. A hajamba piros, fehér, ződ szalagot fontam. Ilyen vastag varkocsom vót – mutatja csuklóját.
– Napokig készítettük a kapukat virágokbó.
– Milyen kapukat? – csillan fel szemem valami érdekességet sejtve.
–  A kapukat ahol fehér lovon bejöttek a magyarok...– mondta miközben kézfejével titkon elmorzsolt egy lecsorduló könnycseppet.
Ilyentént folytak a beszélgetéseink a csak úgy ülünk és létezünk falalja alól.

Az írás a szerző a kizárólagos tulajdonát képezi. Engedély nélküli másolása, bármilyen módon történő felhasználása, vagy sajtótermék általi közlése a szerzői jog megsértésének minősül, amit a törvény büntet.